A sétát nagyon várom, mert végre el tudok szakadni az asztalomtól – ennek ellenére még is tartok a sétától egy kicsit.

Szeretem ha a párommal, Nathannal sétáni visszük a kutyánkat de Henry sétája megpróbáltatás a másik kutyánknak, Dudley-nek egy hétéves Cavachonnak, akit 2022 februárjában mentettünk meg.

Ideális körülmények között Dudley csatlakozna a délutáni sétákhoz – melyik kutya ne szeretne sétálni menni? de egy év elteltével Dudley még mindig nem élvezi azt aminek egy alapvető tevékenységnek kellene lennie.

Dudley megmentése óta az életünk örökre megváltozott – és nem a legjobb módon. A boldog pillanatok felülmúlják a negatívumokat, és el sem tudnánk képzelni nélküle az életet, de az áldozatok és az alkalmazkodások, amelyeket meg kellett hoznunk, bizonyos fokig megterhelő nekünk.

A kutya örökbefogadása fontos volt számunkra. Mindketten arra törekedtünk, hogy biztonságos és megnyugtató környezetet biztosítsunk azoknak a kutyáknak, akikkel rosszul bántak. Különböző kutyamentő közösségi média csoportok tagjaiként szívfacsaró volt látni annyi felesleges állatot akik otthonra vágynak.

A helyi menhelyek weboldalainak átnézése után végül Dudley profiljához jutottunk. A kedves kis arcával azonnal elvarázsolt minket.

Megbeszéltük, hogy elmegyünk és találkozunk vele, és amikor a menhely egyik önkéntese kihoztanekünk Dudleyt, a szívünk megesett érte. Az online profiljából tudtuk, hogy nem viselt sosem pórázt és mivel tenyésztésre használták, azt mondták nekünk, hogy valószínűleg egy fészerben vagy valami hasonlóban élt szegény.

Sosem élt még házban, még nem volt igazi otthona.

Sűrűn összegubancolódott szőrében és sötét foltokkal a mancsain és lábain át alig láthattuk gyönyörű széles szemeit. Szomorúnak, ijedtnek és zavartnak tűnt.

Amikor bemutattuk a két kutyát egymásnak, eleinte Dudley elfutott Henrytől de néhány pillanat múlva elkezdett vele barátkozni. Nyugodt és csendes volt, azonnal beleszerettünk.

Alig vártuk, hogy végre megadjuk neki azt a meleg és szeretetteljes otthont, amit megérdemel.

Amikor hazaértünk vele, nyilvánvaló volt, hogy Dudley zavart volt. Mindent előkészítettünk neki, hogy üdvözöljük őt: ágyat, játékokat, etetőtálakat és néhány meleg takarót.

Utólag belegondolva, naivitás volt azt hinni, hogy azonnal kényelmesen érzi majd magát az új környezetben. Valójában küzdelem volt arra bírni, hogy elhagyja a konyha sarkát.

Másik dolog, amit figyelmen kívül hagytunk, azok a lépcsők voltak. Amikor elérkezett az esti pihenés ideje, Henry, mint általában, felrohant rajtuk, és mi vártuk, hogy Dudley is kövesse őt. Csak amikor ő lent maradt, jöttünk rá, hogy valószínűleg Dudley még soha nem látott lépcsőt.

Néhány gyengéd simogatással sikerült megnyernem a bizalmát, hogy felvegyem és feltegyem az emeleti ágyára a hálószobában. Még most is, egy év elteltével és sok kitartás után, minden reggel és minden este ugyanazt kell tennem.

Sajnos, mivel a kutyával olyan rosszul bántak, ő nem volt hajlandó pórázon sétálni. Kipróbáltuk a kutyakocsit, de ez annyira megijesztette Dudleyt, hogy kiugrott belőle egy forgalmas út mentén.

Hozzászoktunk ahhoz, hogy bent maradjunk, hogy Dudley nyugodt maradjon, csak az egyikünk tudta elhagyni a házat, hogy elvigye Henryt a napi sétájára. Egy évbe telt, hogy Dudleyvel akár csak egy rövid sétát tegyünk. Rengeteg munka van hátra, hogy növeljük az önbizalmát.

Természetesen Henry izgatottan várja, hogy kimozduljon a szabadba de az örömmel teli ugatása, amikor felveszi a pórázt, zavarba hozza Dudleyt, aki úgy ugat, mintha az életéért kiáltana.

Ugyanez történik, amikor jön a postás. Dudley hirtelen felugrik az ágyáról, és agresszívan ugat. Amikor ezt teszi, az idegeinkre megy. Voltak olyan idők, amikor sírni szerettem volna a frusztráció miatt, hogy hogyan nyugtassam meg Dudleyt, hogy nincs miért félnie.

Dudley és Henry

Kénytelenek voltunk korlátozni a házunkba érkező csomagok számát a békesség megőrzése érdekében, de még akkor is, amikor kinyitjuk az ajtót, hogy kirakjuk a szemetet vagy ha valamelyikünknek el kell mennie a helyi boltba, Dudley nyugtalanító ugatása azonnal bűntudatot ébresztenek bennünk.

Különböző kutyamentő csoportnak tagja vagyok de még így sem sokat segít, hogy olvasom más mentett kutyák történetét akik hasonló viselkedési problámával küzdenek ,hogy milyen boldogan élnek. Ez mindig arra emlékeztet, hogy milyen messze vagyunk még attól, hogy Dudley végre otthon érezze magát.

Henryvel nagyon könnyű volt beilleszkedni bárhová is mentünk és otthon hagyhattuk egyedül is.

Ha rövid kiruccanást terveztünk, mindig számíthattunk valamelyik szerettünkre, hogy gondoskodjon Henryről, viszont sosem kérhetnénk meg valakit, hogy vigyázzon Dudlyra a viselkedése miatt.

Ez szörnyűnek hangzik, de Dudley örökbefogadása valóban jelentősen felbolygatta korábban békés és könnyű életünket.

Minden alkalommal, amikor meghívást kapunk egy társasági eseményre, mérlegelnünk kell mindkettőnk részvételének előnyeit és hátrányait, hogy meddig kell maradnunk, és milyen kifogásokat találhatunk arra, hogy ne menjünk el, anélkül, hogy Dudleyt okolnánk. Számos nagy eseményről lemaradtunk, és miatta nagyon elszigetelődtünk a családtól és a barátoktól.

Természetesen tudtuk, hogy egy menhelyről befogadott kutya gondozása sok nehézséggel járhat de még a tapasztalt kutyatulajdonosok számára is jelentős kihívást jelentett volna Dudley.

Nem bántuk meg, hogy Dudleyt befogadtuk. Ahogy egyre jobban megismertük, rájöttünk, hogy ő egy nagyon kedves és szeretetre méltó kutya.

Nagyon szereti a kekszet és ha a hasát simogatjuk. A kertben is nagyon szeret szaladgálni.

Reggeli után odajön hozzám ölelkezni, amikor kinyitom a munkás laptopomat. Talán az életkora miatt, sokat alszik napközben. Amikor eljön a vacsora ideje, két első mancsára ugrik, és táncol a nappaliban.

Azoknak, akik kutyát akarnak örökbe fogadni, meg kell kérdezniük maguktól, hogy képesek-e elég odafigyelést és szeretetet nyújtani egy olyan kutyának, akivel előtte nagyon rosszul bántak.

Kétségtelenül nehéz mindent meghatározni a kutya személyiségével kapcsolatban, de az online profiloknak pontosabb leírást kellene adniuk a kutya hátteréről és viselkedési mintáiról, hogy a leendő gazdik megfelelő döntéseket hozhassanak arról, mi a legjobb nekik és a kutyák számára.

Forrás: metro.co.uk

Kép: Jack Wynn