A kutatást Claire Parkinson professzor, az Edge Hill Egyetem Ember–Állat Kapcsolatok Kutatóközpontjának (CfHAS) társigazgatója vezette. A kutatócsoport megállapította, hogy a válaszadók közül sokan (44 %) tévesen hitték, hogy egy kutya szándékosan elkerüli, hogy megharapjon egy gyermeket, és nehezen ismerték fel a kutyák testbeszédét, illetve a betiltott fajtákat.

A válaszadók majdnem fele egyetértett azzal az állítással, hogy „amikor egy kutya megharap egy kisgyermeket, a szülők szinte mindig nincsenek jelen” – miközben mindössze 28% ismerte fel helyesen, hogy ez nem igaz. Beszédes adat az is, hogy sokan úgy vélték, a saját kutyájuk jobban viselkedik, mint másoké. Mindezek ellenére a résztvevők többsége "magabiztosnak tartotta magát a kutyák testbeszédének értelmezésében."

A kutatás eredményei alapján Claire Parkinson professzor arra szólította fel a brit kormányt, hogy törölje el az elavult, fajtákra épülő törvénykezést, és inkább a gazdák felelősségére helyezze a hangsúlyt. Ez nem az első alkalom, hogy ez a kérdés felmerül: már 2021-ben is készült egy, a kormány megbízásából írt jelentés, amely komoly kétségeket fogalmazott meg a fajták szerinti szabályozás hatékonyságával kapcsolatban – mégsem történt változás.

„A kutyaharapások egyre komolyabb közegészségügyi problémát jelentenek, és a kutatásom rávilágít arra, miért. Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy sok ember nem érti a kutyák testbeszédét. A kutyák ritkán támadnak figyelmeztetés nélkül. Sokan azonban emberi tulajdonságokat vetítenek a kutyákra, és emiatt helytelenül értelmezik a viselkedésüket vagy nem megfelelően képzik őket – ez pedig növeli a harapás kockázatát.”

A kutatásból az is kiderült, hogy az emberek nagyon eltérően reagálnak a kutyák viselkedésére – és sokan sajnos olyan módon, ami akár súlyosbíthatja is a helyzetet, ha a kutya agresszívvá válik.

Parkinson professzor hozzátette: "A kutatásból kiderült, hogy sokan hajlamosak emberi tulajdonságokat tulajdonítani a kutyáknak, és természetüknél fogva szelídnek látják őket. A gazdák gyakran nem ismerik fel, amikor a kutya stresszt vagy kellemetlenséget próbál jelezni. Különösen fontos lenne, hogy a gyerekeket megtanítsuk a helyes kutyával való viselkedésre és kommunikációra.

„Fontos megállapítás, hogy a válaszadók közel kétharmada szerint több nyilvános tájékoztatásra lenne szükség a veszélyes kutyák által jelentett kockázatokról. Megfelelő támogatás nélkül a gazdák nem kapnak elég segítséget a kutyák helyes neveléséhez, így továbbra is félreérthetik a viselkedésüket. A hangsúlyt el kellene mozdítani a fajták betiltásáról az oktatás és a szemléletformálás irányába. Egy országos tájékoztató kampány és a kutyakiképzéshez való könnyebb hozzáférés sokat segíthetne a jelenlegi problémák megoldásában.”

A felmérésben résztvevők 89 százaléka jelenleg is tart kutyát, 87 százalékuk úgy gondolja, hogy a kutyák kedvelik őt, és jól ért kedvencéhez, míg 20 százalékuknak volt már tapasztalata bull típusú fajtákkal.

A szakértők szerint a megoldás kulcsa nem a fajták betiltásában, hanem a tudásban, az oktatásban és a kutyák viselkedésének megértésében rejlik.

Forrás és kép: dogstodaymagazine.co.uk