Megvédene a kutyám, ha megtámadnának?

Megvédene a kutyám, ha megtámadnának?

Az emberek sokféle okból tartanak kutyát – a társaság kedvéért, munkatársként, vagy épp azért, hogy gyakrabban kimozduljanak otthonról. A kutyákat évszázadok óta használják őrzőként, akár az állatok, akár az emberek védelmére, és ma is sokan tartják biztonsági célból.



Az a hiedelem, hogy minden kutya megvédi a gazdáját, valójában inkább mítosz. Sokan hiszik, hogy kedvencük azonnal a védelmükre kelne, ha bajba kerülnének – ám előfordulhat, hogy a hűséges kedvenc inkább megfutamodik és elbújik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne szeretné a gazdáját, vagy hogy egy védelmező kutya ne tenne meg mindent, amit tud. Mindez leginkább a kutya fajtájától, temperamentumától és kiképzésétől függ.


A félreértések tisztázása érdekében nézzük meg, miért van az, hogy egyes kutyák megvédik a gazdájukat, míg mások nem. Emellett azt is megvizsgáljuk, milyen gyakori módokon próbálhat megvédeni téged akkor is, ha látszólag elmenekül, vagy éppen barátkozni próbál a támadóddal.


Megvédik a kutyák a gazdájukat?


A válasz: igen, de nem mindig és nem minden kutya. Sok kutya ösztönösen védelmezi a gazdáját, különösen ha úgy érzékeli, hogy veszély fenyegeti őt. Azonban nem mindegyik reagál így – a viselkedés nagyban függ az állat fajtájától, neveltetésétől, személyiségétől és korábbi tapasztalataitól. Egyes ebek bátran fellépnek, míg mások inkább elkerülik a konfliktust. Ez nem a hűség hiánya, hanem a természetük része.


Fajta


Talán a legnagyobb szerepet abban, hogy egy kutya megvéd-e téged szükség esetén, a fajtája játssza. Bár minden kutyában ott van valamennyire a természetes védelmező ösztön, bizonyos fajtákat kifejezetten erős őrző-védő hajlammal tenyésztettek ki. Ilyenek például a haszonállatokat védelmező pásztorkutyák, mint az Anatóliai juhászkutya, vagy az ősi harci kutyák, például a Cane Corso.


Azonban fontos megjegyezni, hogy még ha egy kutya őrző-védő fajtához tartozik is, ez önmagában nem jelenti azt, hogy automatikusan meg fog védeni téged. Számos egyéb tényezőt is figyelembe kell venni. Az egyik leglényegesebb szempont a kutya személyisége – ez óriási szerepet játszik abban, hogyan viselkedik veszélyhelyzetben. Emellett sok nagytestű fajta híresen alkalmatlan őrzőkutyának: bár méretük és megjelenésük tekintélyt parancsoló lehet, gyakran nagyon barátságosak az idegenekkel szemben, és egyáltalán nem zavarja őket, ha valaki közeledik.


Természet


A kutya természetes viselkedése – vagyis temperamentuma – kulcsfontosságú abban, hogy hogyan reagál egy fenyegető helyzetre. Egy bátor, magabiztos kutya nagyobb valószínűséggel lép közbe, ha úgy érzi, a gazdáját veszély fenyegeti. Ezzel szemben egy félénkebb, szorongó kutya inkább elmenekül vagy elrejtőzik, még akkor is, ha amúgy mélyen kötődik hozzád.


Fontos kiemelni, hogy a temperamentum részben öröklött, részben pedig a szocializáció és a nevelés során alakul ki. Egy jól szocializált kutya, aki megtanulta felismerni a valódi veszélyhelyzeteket, és magabiztos a környezetében, nagyobb eséllyel nyújt védelmet – akár ösztönösen is.


Bár meg lehet tanítani arra, hogy megvédjen téged, ha eredetileg nincs meg benne ez a hajlam, mégis nehezebben fog kiemelkedően teljesíteni, mint egy olyan kutya, amelyik természeténél fogva is védelmező.


Kiképzés


Egy dolgot mindenképp érdemes észben tartani a kutyákkal kapcsolatban: már egészen fiatal korban megtanulják, hogy az emberek jók. Lehet, hogy idegenekkel szemben óvatosak vagy akár agresszívek azokkal a dolgokkal szemben, amiket nem ismernek, de megfelelő szocializációval és engedelmességi tréninggel az emberekhez pozitívan viszonyulnak.


Ez részben az oka annak, hogy a kis testű kutyák nagyobb eséllyel csípnek oda fenyegetés esetén, mint a nagyobb fajták. A nagy kutyákat általában már kölyökkorukban megtanítják a jó modorra és a szelíd viselkedésre, mert gyorsan nőnek, erősebbé válnak, és egyre nehezebben kezelhetők lesznek. Ezzel szemben a kistestű fajták kis méretűek és aranyosak maradnak, így a gazdák többsége nem tekinti problémának az agresszív viselkedésüket, amíg az már tényleg gondot nem okoz.


Sajnos kedvenced jó viselkedése gyakran összezavarja őket abban, hogyan is kellene megvédeniük téged. Ha megtanítottad nekik, hogy ne harapjanak, ne ugassanak vagy ne ugorjanak az emberekre, akkor nem fogják tudni, miként kellene védeniük téged. Azonban meg lehet őket tanítani arra, hogy parancsszóra védelmezzenek. Ez iránymutatást ad nekik, hogy mikor és hol kell aktiválniuk a védelmező ösztönüket, és mikor kell visszavonulniuk.


Vannak olyan kutyák, amelyek kiválóan képesek felismerni egy személy viselkedését, és megítélni, hogy barátságos szándékú-e vagy sem. Hiszen pontosan így értékelik a helyzetet a pásztorkutyák vagy őrző-védő kutyák, mielőtt eldöntenék, hogy megtámadják-e a fenyegetést vagy sem.


Hogyan védik meg a kutyák a gazdáikat?


A legtöbb kutya inkább elfut vagy csak ül és néz, ha valaki megtámad téged, de még így is sokan megvédik a gazdájukat. Lehet, hogy nem olyan drámai, vicsorgó és harapó hősök, ahogy elképzeled őket, de saját módjukon képesek és ténylegesen meg is védik a gazdájukat.


Jelenlét


Az, hogy rengeteg tévhit kering a kutyákról, azt is mutatja, hogy képesek hatékonyan megvédeni téged a támadóktól. Talán nem úgy, ahogy elképzelted, de már maga a jelenlétük is elrettentő hatással bír.


Vegyük példának a Dán Dogot. Méretük már önmagában is félelmet kelt, még azokban is, akik jól ismerik a kutyákat. Még akkor is, ha nem tudnád, hogy egykor vaddisznóvadászok voltak, és elkötelezett házőrzők, valószínűleg már azzal elriasztanak egy támadót, ha odaszaladnak hozzá és ugatnak.


Ugyanakkor, ha olyan támadóval kerülsz szembe, aki tudja, hogy a dogok valójában óriási szelíd jószágok, akkor a jelenlétük nem lesz túl nagy elrettentő erő. Egy kedves szó, egy jutalomfalat vagy egy fülrágdosás gyakran elég ahhoz, hogy új barátra tegyenek szert. Éppen ezért fontos, hogy a hatalmas házőrző kutyádat úgy képezd, hogy ösztönös védelmező hajlamát használni tudja.


Őrző-védő kutyák


A kutyák kiváló érzékszervekkel rendelkeznek, amelyek segítenek nekik időben észrevenni a veszélyt. Orruk, fülükkel és szemükkel együttműködve figyelik a környezetüket, hogy biztonságban legyenek. Lehet, hogy a Basset Houndod jó barátságot köt egy betörővel, de akkor sem marad csendben, amikor az betéved a hátsó ajtódhoz.


Sok esetben a kutya ugatása ijesztőbb lehet, mint a harapása, de ez jó elrettentő eszköz is lehet. Ha kedvencedről nem ismert, hogy állandóan zajong, akkor annál nagyobb hatása lesz, amikor tényleg zajt csap. Egy támadó számára, aki gyors betörést és gyors menekülést tervez, a figyelem felkeltése az utolsó dolog, amit szeretne.


Ne csak erre hagyatkozz! Ha nem tanítod meg kifejezetten, hogy bizonyos helyzetekben hogyan reagáljon, nehéz megmondani, mi váltja ki nála a védelmező viselkedést. Ráadásul könnyű elcsitítani őket – hiszen kevés kutya tud ellenállni egy marék jutalomfalatnak vagy egy finom csontnak.


Gyakran Ismételt Kérdések


Hogyan védekezhetsz támadók ellen?


Remélhetőleg soha nem kerülsz olyan helyzetbe, amikor a kutyádnak meg kellene védenie téged. Azonban vannak módok, amikkel megvédheted magadat és a kutyádat anélkül, hogy teljes mértékben rájuk támaszkodnál. Íme néhány gyors tipp:


Fektess be őrző-védő kutya képzésbe


Légy éber, és kerüld a veszélyes helyzeteket vagy útvonalakat!


Tarts magadnál paprikasprayt!


Jelentkezz önvédelmi tanfolyamra!


Sétálj baráttal vagy családtaggal!


Mi a különbség a védekezés és az agresszió között?


Sokan nem is sejtik, hogy nagy különbség van a védelmező viselkedés és az agresszió között. Ez gyakran az oka annak, hogy egy kutyatartó hagyja, hogy a pici csivava „őrizze” az ölében ülőt, és megharapjon bárkit, aki közel merészkedik — a kis kutya túlzott védelmező magatartása aranyosnak tűnik.


Sajnos ez a viselkedés gyakran nem is valós fenyegetésre adott válasz; sokkal inkább a kutyád féltékenységére vagy birtoklási ösztönére reagál. Ez az állapot könnyen fokozódhat, és előfordulhat, hogy a kedvenced mindenre morgással, harapással vagy más nem kívánt viselkedéssel reagál.


Amikor kutyád agresszíven reagál mindenre, még akkor is, ha nincs valós fenyegetés, akkor nem védelmez, csak ösztönösen reagál. Az agresszió gyakori probléma a kutyáknál, amit képzéssel és szocializációval kell kezelni és korrigálni.


Ezzel szemben a védelmező magatartás egy ösztönös viselkedés, ami minden kutyában jelen van, különösen azoknál a fajtáknál, amelyeket kifejezetten őrzésre tenyésztenek. Ez legtöbbször nem negatív dolog; egyszerűen csak a kutyád hűségét, éberségét és megbízhatóságát mutatja. Emellett érzékenyek a te érzelmi reakcióidra is különböző helyzetekben.


A védelmező viselkedés bizonyos esetekben agresszióhoz vezethet, de megfelelő képzéssel megtaníthatod kedvencedet arra, hogy először felmérje a helyzetet, és csak akkor reagáljon túlzottan, ha valóban fenyegetést érez. A védelmező kutyák visszahúzódnak és megnyugszanak, amint felismerik, hogy nincs veszély. Ez megtörténhet önmaguktól, amikor meggyőződnek róla, hogy minden rendben van, vagy egy parancsodra.


Összefoglalva


A közhiedelemmel ellentétben sok kutya nem fog megvédeni, ha megtámadnak, még azok a fajták sem, amelyeket általában természetesen védelmezőként ismernek. Sok esetben azok a kutyák, amelyek megvédik gazdáikat, külön kiképzést kaptak, és egy parancsra reagálnak, amely megmondja nekik, hogyan kell viselkedniük és ritka, hogy ösztönösen védje meg a gazdáját, és sokan inkább barátkoznak a támadóval.


Még ha kedvenced jól ismert őrző-védő fajta is, ne számíts arra, hogy meg fog védeni. Fektess be őrző-védő kutyakiképzésbe, de tegyél lépéseket a saját védelmed érdekében is: hordj paprikaspray-t, tanulj alapvető önvédelmet, vagy sétálj baráttal.


A felelősségteljes gazdiként a legjobb, ha nemcsak a kutyádra, hanem saját magadra is gondolsz, így együtt tehetitek biztonságossá a mindennapokat.



Forrás: dogster.com

Kép: SasaStock és Gajus Shutterstock