Ugyanakkor ezek a természetes viselkedésformák a háztartásban károkozáshoz vezethetnek, ami a gazdik számára komoly és frusztráló problémává válhat. Valójában a romboló viselkedés az egyik leggyakrabban jelentett viselkedési probléma a kutyáknál. A kutyák nem bosszúból vagy dacból rombolnak. A romboló viselkedés gyakran a szorongás levezetésének módja, vagy a felgyülemlett energia levezetésére szolgál.

Míg az emberek feszültségoldásként sportolnak, rágják a körmüket vagy megisznak egy italt, a kutyák szorongás esetén inkább rágással, túlzott nyalogatással, fel-alá járkálással vagy a lakás beszennyezésével reagálnak. Mivel a romboló viselkedésnek számos lehetséges oka van, a probléma kiváltó okának azonosításához elengedhetetlen a kutya előéletének és környezetének alapos elemzése, hogy hatékony viselkedésmódosító módszerek javasolhatók legyenek.

Ennek az útmutatónak a célja, hogy bemutassa a romboló viselkedés leggyakoribb okait:

Fogzás

Fogzás idején a kölyökkutyák ínye érzékeny lehet. A rágás segíthet enyhíteni a fogváltással járó kellemetlenséget. Ez a viselkedés általában megszűnik, miután a maradandó fogak kibújnak.

Szeparációs szorongás

Ez a romboló viselkedés egyik leggyakoribb oka, különösen azoknál a kutyáknál, amelyeket menhelyről fogadtak örökbe, vagy kóbor kutyaként kerültek a gazdihoz. A szeparációs szorongással küzdő kutyák olyan viselkedéseket mutatnak, amelyek a gazdához való erős kötődésüket tükrözik – követik a gazdit a szobák között, szinte kétségbeesetten üdvözlik őt, és reagálnak a távozás előkészületeire.

A szeparációs szorongást előidézhetik olyan tényezők, mint a család napirendjének változása, amely miatt a kutya gyakrabban marad egyedül, költözés új házba, egy másik családi házikedvenc halála vagy elvesztése, illetve időszakos elhelyezés kutyapanzióban. A szeparációs szorongás túlzott ugatásban, vonyításban vagy a lakás beszennyezésében, valamint romboló viselkedésben nyilvánulhat meg. Ezek a viselkedések nem bosszúból vagy dacból történnek, hanem szorongásból, és a büntetés csak ront a problémán! A szeparációs szorongás kezelhető ellenkondicionálással és deszenzitizációs technikákkal, egy okleveles állatviselkedés-szakértő felügyelete mellett.

Félelmek és fóbiák

A viharokhoz és hangos zajokhoz kapcsolódó félelmi reakciók gyakran menekülési kísérletekhez vezetnek, ami romboló viselkedést eredményezhet. Ilyenkor gyakran sérülnek az ajtók, ajtókeretek, ablakkeretek, szúnyoghálók és a falak. Ezek a problémák különösen veszélyesek lehetnek, mivel a túlzottan félénk kutyák megsérülhetnek, amikor ablakokon vagy ajtókon próbálnak átszabadulni, hogy elmeneküljenek a számukra kényelmetlen helyzetből.

Társas elszigeteltség vagy unalom

Ha a kutyák nem kapnak elegendő lehetőséget a gazdájukkal való társas interakcióra, vagy ha a környezetük viszonylag sivár, játéktársak és játékok nélkül, előfordulhat, hogy saját szórakozásukra olyan tevékenységeket folytatnak, amelyek véletlenül a tulajdon károsításához vezetnek.

Figyelemfelkeltő viselkedés

A gazdik gyakran észre sem veszik, de a legnagyobb figyelmet akkor fordítják a kedvenceikre, amikor az rosszul viselkedik. Ha a kutya nem kap figyelmet és megerősítést a helyes viselkedésért, előfordulhat, hogy romboló viselkedést mutat a gazdi jelenlétében, hogy felhívja magára a figyelmet – még akkor is, ha ez a figyelem "negatív", például szóbeli leszidás formájában érkezik.

Játékos viselkedés

A normális játékos viselkedés gyakran romboláshoz vezethet, és sokszor jár ásással, rágással, széttépéssel vagy játékhoz hasonló tárgyak – például cipők, zoknik vagy papírdarabok – rázogatásával. Ez nagyon gyakori fiatal kutyáknál, és általában akkor fordul elő, amikor a kutya felügyelet nélkül van, vagy nincs elegendő lehetősége a megfelelő játékra.

Kutató, felfedező viselkedés

Kedvenceink véletlenül károsíthatják a környezetükben lévő tárgyakat, amikor felfedeznek vagy vizsgálnak valamit. A kutyák a tárgyakat tappancsukkal tapogatva és szájuk segítségével fedezik fel. Sok eb, különösen a retrieverek és a fiatal állatok, szeret tárgyakat hozni és cipelni. Az újszerű vagy ismeretlen dolgok gyakran így sérülnek, különösen akkor, ha a kutyát hosszabb időre egyedül hagyják.

Nem megfelelő büntetés

A túlzott vagy utólagos büntetés bármilyen rosszalkodás esetén szorongást válthat ki a gazdi jelenlétével kapcsolatban. Ennek következtében a kutya feszültebbé válik a gazdi visszatérésének vagy érkezésének közeledtével, ami romboló viselkedéshez vezethet a feszültség levezetésére.

Egészségügyi problémák

A felső emésztőrendszer irritációja, valamint a fog- vagy ínyfájdalom romboló rágáshoz vezethet felnőtt kutyáknál. Bizonyos betegségek túlzott étvágyat vagy nem ehető tárgyak fogyasztását okozhatják. Ha ezeket a problémákat gyanítod, fordulj állatorvoshoz.

Rendszertelen etetési szokások

Az éhes kutya falatozásba kezdhet, és a házban keresgélve károkat okozhat az élelem után kutatva.

Akadályok miatti frusztráció

Néhány kutya szorongóvá, ezáltal rombolóvá válik, amikor kis területekre van korlátozva, például ketrecekbe vagy kis szobákba (fürdőszoba, mosókonyha). Ez gyakran összefügghet a szeparációs szorongással.

Ragadozó viselkedés

Ha a kutyák rágcsálók után próbálnak nyomozni a padlódeszkák alatt vagy a falak mögött, romboló viselkedés alakulhat ki.

Ahogy a fenti áttekintésből is látható, a romboló viselkedésnek számos lehetséges oka van, és világos kell legyen, miért fontos az ok azonosítása a probléma hatékony kezelése érdekében. Mivel a rombolás nagyon gyakori, ésszerű azt feltételezni, hogy minden kutyatartónak fel kell készülnie arra, hogy időnként elveszíthet valami értékeset a kutyája viselkedése miatt. Ez a kutyatartás természetes része! Természetesen a makacs és súlyos rongáló viselkedést mind a kutya, mind a gazdi érdekében kezelni kell, de az alkalmankénti rosszalkodást érdemes a helyén kezelni és nem túlértékelni.

A büntetés önmagában ritkán oldja meg a romboló viselkedést, sőt, akár ronthat is rajta. Utólagos büntetés soha nem megfelelő. Ha büntetni kell, nem a kutyát, hanem a viselkedést kell célozni. Ezt utólag nem lehet elérni. Ha a viselkedési problémák fennállnak, és az állatorvos kizárta az egészségügyi okokat, érdemes okleveles állatviselkedés-szakértőhöz fordulni.

Forrás: mspca.org

Kép: publicdomainpictures.net