Az új kutatások szerint a kutyák olyan mikrobákat hoznak be az otthonba, amelyek segíthetik a gyerekek immunrendszerét és csökkenthetik az allergiák kialakulását.

A Swiss Federal Institute of Technology Lausanne (EPFL) kutatói először vizsgálták meg, milyen gázokat, apró részecskéket és mikrobákat hoznak be a kutyák a lakásba, és hogyan terjesztik ezeket a levegőben.

Az Swiss Federal Institute of Technology Lausanne fribourgi telephelyén végzett kísérletek során a kutatók egy speciális vizsgálóhelyiségben hasonlították össze a nagy testű kutyák (például Mastiff, Tibetan Mastiff és Newfoundland dog) csoportját a kis testű kutyákkal, például a Chihuahua fajtával.

Azt találták, hogy egy nagy testű, nyugalomban lévő kutya körülbelül annyi szén-dioxidot lélegez ki, mint egy felnőtt ember, és hasonló mennyiségű ammóniát is kibocsát. Ez egy olyan gáz, amely a fehérjék lebomlásakor keletkezik, és a bőrről, valamint a leheletből kerül a levegőbe.

De az igazi "forgatag" a részecskék terén van. Ha a kutyák a szokásos dolgokat csinálják – megdörzsölik magukat egy szundikálás után, vakaróznak, vagy amikor simogatják őket – nagy mennyiségű port, pollent, növényi részecskét és mikrobát kavar fel, amelyek aztán lerakódnak a padlón és a bútorokon.

A kísérletek azt mutatták, hogy egy nagy kutya ugyanabban a szobában akár kétszer‑négyszer annyi mikrobát juttat a levegőbe, mint egy ember.

Kedvenceink olyanok, mint kis "futárok": a bundájukon és mancsukon parkból vagy utcáról biológiai anyagokat visznek be a házba, majd a mozgásukkal szétszórják azokat a lakásban.

Korábbi kutatások szerint a változatos, mindennapi mikrobákban gazdag beltéri környezet segítheti az immunrendszert, különösen a gyerekeknél. Így a családi kutyával együtt járó "mikrobiális kavalkád" részben magyarázhatja, miért lesz kevesebb allergiás gyerek azok között, akik állattal nőnek fel.

A kültérből beáramló ózon a bőrön és a szőrön lévő olajokkal reakcióba lépve új, levegőben terjedő vegyületeket, például aldehideket és ketonokat hoz létre. Az emberek bőrén található egyik zsíranyag, a szkvalén különösen reakcióképes.

A kutyák maguk nem termelnek szkvalént, de amikor simogatjuk őket, bőrünkről maradványok kerülnek a szőrükre, és ezek a maradványok még így is reakcióba léphetnek velük.

Ennek ellenére a kutyák átlagosan körülbelül 40%-kal kevesebb ilyen, ózonnal keletkező vegyületet termeltek ugyanabban a környezetben, mint az emberek.

Bár a bundájuk is hordozhat bőrmaradványokat és olajokat, amelyek reakcióba léphetnek az ózonnal, mégis jóval kevesebb ózon‑reakciós vegyület keletkezik rajtuk, mint az embereken. Ez főleg azért van, mert a kutyák nem termelnek szkvalént, az emberi bőr egyik nagyon reakcióképes zsíranyagát. Emiatt kedvenceink jelenléte a lakásban nem jár olyan mértékű levegőbeli kémiai változásokkal, mint az emberek bőre, még ha a szőrükre kerülő emberi bőrmaradványok miatt némi reakció előfordulhat is.

Összességében tehát a családi kutya nemcsak szeretetet és vidámságot hoz az otthonba, hanem a mikrobák sokféleségével hozzájárulhat a gyerekek immunrendszerének erősítéséhez, miközben a levegőben keletkező kémiai vegyületek mennyisége alacsony marad. Így a négylábú barátok egyszerre teszik egészségesebbé és élhetőbbé a lakást.

Forrás: mirror.co.uk

Kép: Getty Images