Ki tudják-e szimatolni a kutyák az ellopott kincseket?

Ki tudják-e szimatolni a kutyák az ellopott kincseket?

Úgy tűnik, nincs határa annak, milyen dolgok felkutatására lehet kiképezni a szimatoló kutyákat



A kutyák orra rendkívül hatékony eszköz a felderítésben: a börtönökbe becsempészett mobiltelefonoktól kezdve a halálos baktériumokon át egészen az ágyi poloskákig mindent képesek megtalálni. Vajon ez a lenyűgöző szaglás segíthet az emberiség kulturális örökségének egy fontos részét is megőrizni?


A Közel-Kelet és Észak-Afrika számos területén széles körű fosztogatás zajlik fontos régészeti lelőhelyeken. A háborúk és a politikai instabilitás sok országot kiszolgáltatottá tett a kulturális javak elvesztésének. A Red Arch Cultural Heritage Law & Policy Research (Red Arch Research) nevű szervezet szerint 2012 és 2013 között – a szíriai polgárháború idején – az Egyesült Államokba Szíriából importált "régiségek" bejelentett értéke 133 százalékkal nőtt. Hasonlóképpen, az Irakból származó „régiségek” importja 1302 százalékkal emelkedett a 2009 és 2013 közötti zavargások időszakában.


Eddig az ellopott kincsek áramlásának megfékezésére tett erőfeszítések csak korlátozott sikert hoztak. A vámellenőröknek nehéz megtalálni azokat a műtárgyakat, amelyeket ládákba és csomagokba rejtettek. Arról nem is beszélve, hogy a hamisított importdokumentumok tovább bonyolítják a helyzetet.


A fordulat érdekében a Red Arch Research kidolgozta a K–9 Artifact Finders Programot. A kezdeményezés abban bízik, hogy a kutyákat ki lehet képezni arra, hogy segítsenek a vámellenőröknek azonosítani a csempészettel gyanúsítható személyeket, mégpedig úgy, hogy kiszagolják az illegálisan kifosztott kulturális tárgyakat a rakodó létesítményekben, repülőtereken és az Egyesült Államok más belépési pontjain.


A Red Arch Research együttműködésre lépett a Pennsylvaniai Egyetem Penn Múzeumával és a Penn Vet Working Dog Centerrel, hogy kutyákat képezzenek ki csempészett műtárgyak kiszagolására. Ez az első alkalom, hogy ilyen képzést hajtanak végre, és ehhez valódi leletekre van szükség, hogy a kutyák megtanulják azt az illatot, amelyet majd keresniük kell.


Olyan tárgyakat fognak használni, mint például a kerámiák. Ezek mind törvényesen és frissen kerülnek feltárásra az Irak és Szíria területén fekvő Termékeny Félhold régióból, amely a fosztogatók egyik elsődleges célpontja.


A projekt első szakaszában a Penn Vet Working Dog Center képzési programjából négy kutya vesz részt, akiket fizikai és mentális képességeik alapján választottak ki. Ez rendkívül precíz munka, amely türelmes természetet igényel. A kiképzési módszerek hasonlóak lesznek a robbanóanyag- vagy kábítószer-kereső kutyák képzéséhez. Először a kerámiák szagát rögzítik úgy, hogy nedvszívó anyaggal áttörlik őket. Ezután a kutyáknak több különböző mintát adnak megszagolásra. Amikor olyan mintát éreznek, amely tartalmazza a kerámia szagát, jutalmat kapnak. Amikor pedig olyan mintát szagolnak meg, amely nem tartalmazza ezt az illatot, nem kapnak jutalmat.


Miután a kutyák rögzítették magukban a kerámiák szagát, tesztelni fogják a szagmegkülönböztető képességüket. Ha ezek a tesztek igazolják, hogy képesek felismerni a műtárgyak illatát, akkor a Red Arch Research elegendő forrást szeretne gyűjteni a projekt második szakaszához, amely már a laboratóriumon kívüli tesztelést jelenti. Ha a kutyák a valós környezetben is sikeresek lesznek, a projekt végső fázisa egy bemutatóprogram kidolgozása lenne a vámellenőrök számára. Ezek a speciálisan kiképzett kutyák így a legújabb eszközzé válhatnak a hatóságok kezében, hogy megakadályozzák a régészeti kincsek csempészetét, valamint visszaszerezzék és megőrizzék az emberiség kulturális örökségét.


Összességében a kutyák bevonása a műkincscsempészet elleni küzdelembe egy innovatív és ígéretes ötlet, amely új megközelítést kínál a kulturális örökség védelmében. Bár a módszer még kísérleti szakaszban van, és széles körű gyakorlati alkalmazása nem valósult meg, a kutatás rámutat arra, hogy a szaglásra kiképzett kutyák akár ezen a területen is hasznos eszközzé válhatnak a jövőben. A projekt egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy a kulturális javak védelme nemcsak technológiai, hanem több szakterület együttműködését igénylő megoldásokat is kíván.



Forrás és kép: akc.org