"A szuka kutyák hangulatingadozóbbak, míg a kanok játékosabbak." "A szukák agresszívebbek más kutyákkal szemben, a kanok pedig inkább az emberekkel szemben mutatnak agressziót." "A kanok hűségesebbek." "A szukák kedvesebbek és szeretetteljesebbek."

Úgy tűnik, mindenkinek van véleménye a kutyák nemek közötti különbségeiről. Ezek csak néhány azok közül, amelyeket egy informális felmérés során gyűjtöttem össze. De vajon van-e valóságalapja ezeknek a különbségtételeknek, vagy csupán egy újabb módja annak, ahogyan mi, emberek a saját nemi elképzeléseinket vetítjük ki a kutyákra?

Van-e bizonyíték arra, hogy a kan és a szuka kutyák eltérően viselkednek?

A tudósok már régóta próbálják véglegesen kideríteni, hogy valóban különbözően viselkednek-e a kan és a szuka kutyák. Úgy tűnik azonban, hogy erre a kérdésre nem könnyű egyértelmű választ találni. Egy 2018-as, korábbi kutatásokat áttekintő tanulmány szerint a kanok és a szukák valóban mutatnak bizonyos mértékű viselkedésbeli különbségeket. A kutatások alapján ezek a különbségek "elsősorban biológiai és evolúciós örökségükben gyökereznek", vagyis valószínűleg már a vadonban elkezdtek kialakulni.

Például a kutatások szerint "az agresszivitás és a bátorság – amelyeket együttesen viselkedési szindrómaként írnak le – magasabb volt a kanoknál, mint a szukáknál". Ezzel szemben a szukák nagyobb érdeklődést mutattak "az emberekkel való együttműködést igénylő feladatok során kialakuló interakciók" iránt, míg "a kanok inkább a társas játékra hajlottak".

Ugyanakkor nagyon nehéz olyan viselkedési kísérleteket megtervezni, amelyek minden meglévő elfogultságot kizárnak. Ráadásul a rendelkezésre álló tudományos eredmények arra utalnak, hogy az emberekben számos előítélet él a kutyák nemével kapcsolatban. Egy 2011-es tanulmány például arra jutott, hogy "a gazdák a nemi normákat használják arra, hogy (1) kiválasszák az általuk megfelelőnek tartott kutyákat, (2) leírják kutyáik viselkedését és személyiségét, valamint (3) kutyáikat saját nemi identitásuk megjelenítésére használják". Amíg az emberek a saját fajunkon belüli nemi különbségekkel kapcsolatban is ennyire határozott elképzelésekkel rendelkeznek, valószínűtlennek tűnik, hogy más fajok esetében valóban pontosan tudnánk felmérni a nemek közötti viselkedésbeli különbségeket.

Ne feledjük, hogy technikailag az állatoknak nincs "genderük". A gender kifejezés általában társadalmi és kulturális különbségekre utal, nem pedig biológiaiakra. A kutyákat kizárólag a biológiai nemük alapján soroljuk kan vagy szuka kategóriába, amelyet szaporodási szerveik és biológiai sajátosságaik határoznak meg.

Kan kölyök, szuka kölyök – vagy egyszerűen csak a megfelelő kölyök?

A kutyákkal kapcsolatos nemi előítéletek leginkább akkor kerülnek előtérbe, amikor az emberek új kölyökkutyát választanak – ezt a tenyésztők is jól ismerik. Jessica Freni, az AKC által elismert tenyésztő, aki angol toy spánieleket tenyészt, elmondása szerint a leendő kutyatulajdonosok körülbelül 70%-a vagy még több eleve egy bizonyos nemű kölyökkutyát szeretne.

A szibériai huskyk tenyésztője, Sheila Goffe is egyetért ezzel. "Úgy gondolom, hogy sok minden valójában az adott kutyán múlik" – mondja. "A szibériai huskynál, amely egy közepes termetű fajta, őszintén szólva sokkal többet számít, hogyan nevelik, milyen környezetben él, és milyen genetikai adottságokkal rendelkezik. Akárcsak az emberek, mindegyik kutyának megvan a maga egyénisége."

De mi a helyzet azokkal a viselkedésformákkal, amelyeket gyakran a kutya neméhez kötnek, például a jelöléssel vagy a púpozással? "Úgy gondolom, hogy sokan azért szeretnének szuka kutyát házi kedvencnek, mert él bennük egy régi tévhit, miszerint a kanok púpoznak és jelölnek. Ez azonban egyszerűen nem igaz" – mondja Freni. "Ezek a viselkedésformák nevelési és tréninggel kapcsolatos kérdések, nem pedig kifejezetten az egyik nemre jellemző problémák… A szukák éppolyan valószínűséggel másznak rá más kutyákra vagy tárgyakra, mint a kanok."

Mikor lehet fontos szempont a kölyökkutya nemének megválasztása?

Két olyan helyzet van, amikor érdemes figyelembe venni az új kölyökkutya nemét: ha tenyészteni szeretnénk (vagy el szeretnénk kerülni a nem ivartalanított kutyák közötti nem kívánt párosodást), illetve ha egy másik kutya mellett szeretnénk elkerülni bizonyos viselkedési problémákat.

Több kutyát tartó háztartásokban bizonyos nemi kombinációk esetében kisebb lehet az agresszió kialakulásának esélye. "Ha tudom, hogy a család a jövőben egy második kutya befogadását tervezi, akkor általában kan kölyök felé terelgetem őket. Inkább egy kan–kan vagy kan–szuka párost javaslok, mint két szukát, mert ha konfliktus alakul ki, az leggyakrabban szuka–szuka konfliktus" – magyarázza Freni. Goffe szerint egy kan és egy szuka kutya gyakran jön ki a legjobban egymással. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy végső soron ismét csak az adott kutyák egyéni temperamentuma a döntő.

Azoknak a gazdiknak, akik egészségügyi okokból szeretnék, hogy kutyájuk kölyökkorban még ne legyen ivartalanítva, ugyanakkor nem szeretnének tenyészteni, szintén fontos lehet figyelembe venni a kutya nemét – és nem csupán azért, hogy elkerüljék a nem kívánt kölykök születését. "Ha egy vagy több kutya nincs ivartalanítva, az számos további problémát okozhat, például féltékenységet, illetve amikor egy szuka tüzel, a kanok akár össze is verekedhetnek miatta" – mondja Goffe. Freni hozzáteszi: "Sokkal könnyebb egy kant ivaroson hagyni, mint egy tüzelő szukával foglalkozni, ha nem áll szándékunkban tenyészteni."

Ha egy gazdi azt tervezi, hogy tenyészteni fogja az új kölyökkutyáját, akkor érthető módon fontos szempont lehet az állat neme. Minden más esetben azonban úgy tűnik, egyértelmű a helyzet: a következő kutya kiválasztásakor a nem nem tartozik a legfontosabb szempontok közé.

Forrás: akc.org

Kép: Dixi_/Getty Images Plus, ©Grigorita Ko - stock.adobe.com