Minden kutyás szülő tudja, mennyire különleges látni, ahogy a háziállataink és a kisbabák együtt játszanak nevetéssel, puszikkal és szeretettel, de egy új tanulmány szerint a kutyák mellett felnőve egyes gyerekeknél csökkenhet az ekcéma kialakulásának esélye.

Az Edinburgh-i és a Bristoli Egyetem, a London School of Hygiene & Tropical Medicine, valamint a Helmholtz München tudósai 18 lehetséges környezeti tényezőt vizsgáltak az anyák terhessége és a gyermek első életéve során, hogy kiderítsék, ezek hogyan befolyásolják az ekcémával leggyakrabban összefüggésbe hozott gének közül néhányat.

Több mint 25 000 ember előzetes elemzése, akik mind fehér, európai hátterűek voltak, arra utal, hogy hét környezeti tényező – kutya vagy macska tartása, idősebb testvér jelenléte, szoptatás, dohányzás, antibiotikum-használat és a tisztálkodási szokások – és az ekcémával összefüggésbe hozott legalább egy ismert genetikai variáns között lehetséges kapcsolat áll fenn.

Amikor a kutatók majdnem 255 000 emberből álló csoportban megismételték a vizsgálatot, azt találták, hogy azoknál, akiknél jelen volt egy ismert ekcémakockázati tényező – egy, az immunsejtek működésében és a gyulladásban szerepet játszó gén variánsa, az úgynevezett interleukin-7 receptor (IL-7R) –, kisebb valószínűséggel alakult ki a betegség, ha gyermekkoruk korai szakaszában kutyával éltek együtt.

A további laboratóriumi vizsgálatok megerősítették, hogy a kutyától származó molekuláris jelek képesek voltak elnyomni a bőrgyulladást.

Az ekcéma, más néven atópiás dermatitisz, egy kellemetlen, krónikus bőrbetegség, amelyet száraz, viszkető és gyulladt bőr jellemez. Bár minden korosztályt érinthet, leggyakrabban gyermekeknél fordul elő – körülbelül minden ötödik gyermeket érint.

Bár az ekcéma időnként vörös, gyulladt bőrfoltokként jelentkezik, súlyosabb esetekben a bőr a vakarás következtében megrepedezhet és fel is sérülhet, ami fogékonnyá teszi a fertőzésekre.

Ez sokkal több, mint egy egyszerű, bosszantó állapot, amelyből a gyermek nagy valószínűséggel kinő – jelentősen befolyásolhatja a gyermek életminőségét, álmatlan éjszakákat okozva a viszketés miatt, nehezítve a koncentrációt, szégyenérzetet keltve, és az iskolai hiányzásokhoz vezetve.

Bár a tünetek kezelhetők, a betegség nem gyógyítható. Ez az új tanulmány azonban azt mutatja, hogy már az is segíthet megelőzni az ekcéma kialakulását egyes genetikailag hajlamos gyermekeknél, ha a gyermek életének legmeghatározóbb éveiben kutya él a háztartásban.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat csak fehér, túlnyomórészt európai hátterű egyéneket vizsgált, ezért további kutatások szükségesek annak feltárására, hogy az eredmények hogyan érvényesülnek különböző bőrszínek és etnikai hátterek esetén. A tanulmány nem vizsgálta a kutyával való érintkezés hatását már meglévő ekcéma esetén – fennáll annak lehetősége, hogy egy kutya bevezetése egy ekcémás gyermek otthonába súlyosbíthatja az állapotot –, de a genetikai szinten végzett korai elemzések ígéretesek.

"Tudjuk, hogy a genetikai felépítés befolyásolja a gyermek ekcéma kialakulásának kockázatát, és korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a kutyatartás védő hatású lehet, de ez az első tanulmány, amely megmutatja, hogyan történhet ez molekuláris szinten" – mondta a jelentés kiadásakor Sara Brown professzor, a Genetikai és Rákkutató Intézet munkatársa. "További munkára van szükség, de eredményeink azt jelentik, hogy lehetőségünk nyílik beavatkozni az allergiás betegségek terjedésének növekedésébe, és megvédeni a jövő generációit."

Ez nem az első tanulmány, amely azt vizsgálja, hogy az állatokkal való együttélés milyen hatással van a gyermekek immunrendszerére. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a kutyákkal és haszonállatokkal való érintkezés az élet első évében csökkentheti az asztma kialakulásának kockázatát a 6 éves gyermekeknél.

2016-ban egy tudóscsoport tanulmányt tett közzé az amish közösségről – egy tradicionalista keresztény csoportról, amely a természethez, beleértve az állatokat is, való egyszerű és harmonikus életmódot követ. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az amish gyerekeknél alacsonyabb az allergiák kockázata, mivel környezetük hatással van veleszületett immunrendszerük fejlődésére. Az immunrendszerrel összefüggő, gyermekkorban kezdődő betegségek a 1960-as évek óta növekedtek, azonban ez a tendencia nem figyelhető meg az amish közösségekben, amelyek tagjai többnyire állatok közelében élnek.

Az immunológusok azt találták, hogy azok a gyerekek, akik az alpesi farmokon nőttek fel, és szoros közelségben éltek tehenekkel, védettek voltak az asztma, a szénanátha és az ekcéma ellen.

Egy másik tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a 7–9 éves gyermekek körében az allergiás betegségek előfordulása csökken az első életévben velük együtt élő háziállatok számával, ami egy úgynevezett "mini-farm" hatásra utal, amely szerint a macskák és kutyák védelmet nyújthatnak az allergiák kialakulásával szemben.

Az, hogy miért védő hatású az állatok közelsége fiatal korban, még nem teljesen tisztázott. Egyes tudósok szerint a korai életkorban a különféle baktériumokkal való érintkezés – például kutyákkal vagy akár más gyerekekkel való kontaktus révén – állhat a védő hatás hátterében.

Mások azt feltételezik, hogy a háziállatok szőrében és mancsán található mikrobák átkerülnek az emberekre – végül pedig a bélrendszerbe jutnak, amely a szervezet immunsejtjeinek nagy koncentrációját tartalmazza.

Mások úgy vélik, hogy mivel az emberi immunrendszer annyira hozzászokott a háziasított állatok jelenlétéhez, amikor ma találkozunk velük, az kedvező immunfejlődési folyamatokat indíthat el.

Bármi is legyen az oka az állatok közelségével összefüggő immunerősítő hatásnak, nagy előny, hogy az állatok nemcsak a legjobb barátaink, hanem most úgy tűnik, az immunrendszerünket is védelmezhetik.

Forrás: kinship.com

Kép: Samantha Gehrmann / Stocksy