Ezek a bájos ebek azonban nemcsak feltűnő külsejükkel hívhatják fel magukra a figyelmet: a tudósok szerint a dalmaták fontos szerepet játszhatnak a kutyákat és az embereket érintő betegségek korai felismerésében is.

A University of Bath, a Lancaster University és a The Kennel Club kutatói a dalmaták jellegzetes foltjai és a betegségek lehetséges genetikai jelzői közötti kapcsolatot vizsgálják. Kiderült, hogy a foltos mintázatért felelős genetikai mutációk bizonyos egészségügyi problémákkal is összefügghetnek, ezért a dalmaták ideális alanyai lehetnek a genetikai kutatásoknak.

"Az emberek által irányított tenyésztés hatására a háziállatoknál rendkívül látványos színmintázatok alakultak ki" – mondta Richard Mort, a kutatás vezetője. "A dalmaták jellegzetes foltmintázata régóta lenyűgözi a tenyésztőket, a genetikusokat és a fejlődésbiológusokat."

A kutatást a Leverhulme Trust 498 000 fonttal (204,1 millió Ft) támogatta. A projekt nemcsak a kutyák genetikájának, hanem az emberi betegségek genetikai hátterének megértését is forradalmasíthatja. "A dalmaták tanulmányozása az emberi genetika jobb megértéséhez is hozzájárulhat – segíthet feltárni evolúciós múltunkat és azt is, hogy miért vagyunk fogékonyak bizonyos betegségekre" – mondta Kit Yates, a Bathi Egyetem matematikusa.

Kit Yates átfogó matematikai modellt dolgoz ki az emlősök pigmentációjának leírására. "Ez a modell nemcsak a természetben előforduló szőr- és bőrmintázatok teljes skálájának vizsgálatához nyújt majd keretet, hanem mintául szolgálhat a digitális szervrendszerek, sőt hosszabb távon akár teljes élő szervezetek számítógépes modelljeinek létrehozásához is" – tette hozzá.

A kutatás a melanociták viselkedését vizsgálja, amelyek a pigmentet termelő sejtek, és felelősek a jellemző fekete foltok kialakulásáért a túlnyomórészt fehér szőrzeten. Bár a genetikai ismeretek sokat fejlődtek, a mintázatok tényleges kialakulásának folyamata továbbra is rejtély. A tanulmány célja ennek a hiányosságnak a pótlása.

"Bár a legújabb kutatások azonosították a dalmaták foltjaihoz valószínűleg kapcsolódó genetikai lókuszokat (vagyis a gének kromoszómán elfoglalt helyét), a mintázatokat létrehozó alapvető molekuláris és fejlődési mechanizmusok még mindig csak részben ismertek" – mondta Barbara Shih, a Lancaster University bioinformatikusa.

A "Spot the Difference: The Cellular and Clonal Basis of Dalmatian and Mouse Spots" című kutatás nemcsak a dalmatákra fókuszál, hanem egérmodelleket is bevon, hogy szélesebb következtetéseket vonjon le az emlősök fejlődéséről, és jelentős előrelépést jelentsen a genetikai kutatásokban. A kutatók szerint a fajta jellegzetes foltjainak genetikai hátterének feltárása új lehetőségeket nyithat különböző betegségek jobb megértésében, a korai diagnózisban és hatékonyabb kezelési módszerek kidolgozásában is.

Legközelebb, amikor egy dalmatát látsz, érdemes eszedbe jutni, hogy azok a foltok nemcsak látványosak: akár kulcsfontosságúak is lehetnek új módszerek kidolgozásában a betegségek felismerésére és kezelésére. Ki gondolta volna, hogy ilyen úttörő felfedezések nyomához vezethetnek?

Forrás: kinship.com

Kép: cjaka / iStock